A Kis-Ázsiát, Szíriát és Palesztinát elfoglaló szeldzsuk-törökök és a Balkánon támadó besenyők ellen a bizánci császár segítséget kért a nyugati uralkodóktól, elsősorban II.Orbán pápától. Ezek az események voltak az első keresztes hadjárat megindításának előzményei. 1095. november 27-én a Clermont-ban tartott egyházi zsinaton II. Orbán pápa meghirdeti a keresztes háborút.

A Magyar Királyság a clermonti zsinat idején társadalmilag, kulturálisan és politikailag még nem állt készen arra, hogy aktívan reagáljon II.Orbán pápa felhívására. A XI. század második fele Magyarországon a kereszténység megszilárdulásának kora, azonban az a keresztény tudat, ami a nyugatiak gondolkodását áthatotta, a kereszténység fiatal volta miatt Magyarországon még nem volt. Ezen kívül nem voltak meg azok a feltételek, amelyek Nyugat-Európában meghatározó szerepet játszottak a keresztes hadjárat ideájának elterjedésében. Magyarországon a feudális fejlődés évszázadokkal később indult meg Nyugat-Európához képest. A Magyar Királyságban volt elég föld, sőt az ország munkaerőhiánnyal küzdött. A földbirtok öröklésének szokásai is különböztek, hiszen Magyarországon nem az elsőszülött fiú örökölt, hanem a család (a nemzetség). Ezért Magyarországon ismeretlen volt a föld nélküli lovagok csoportja, amely jelentős helyet foglalt el a keresztes hadak soraiban. A városi fejlődés alacsony szintje sem igényelte azt, hogy kereskedelmi-gazdasági érdekekből városi erők kapcsolódjanak be a keleti hadjáratokba.