Publikációk

Vitányi Péter (1989-2011): A bukanérok

July 11, 2011

Eredetük*

Amerika felfedezését követően a spanyolok birtokukba vették Hispaniolát, majd később Kubát, Jamaicát és Puerto Ricót. A hódítók a teljes Újvilágot saját felségterületüknek tekintették, minden igyekezetük ellenére azonban más nemzetek kalandorai is megvetették lábukat az újonnan felfedezett földrészen.

Az első angol hajó 1517-ben tűnt fel az amerikai partoknál, később őket követték a hollandok és franciák. A spanyolok nem tudták őket visszatartani, így sikerült nekik Hispaniola szigetének nyugati partvidékén letelepedni. A spanyolok panasszal éltek miattuk az angol és a francia uralkodónál, ők azonban azzal hárították a felelősségre vonást, hogy az adott telepesek nem az ő megbízásukból érkeztek a térségbe, és hogy a spanyol uralkodó felségterületén különben sem az ő feladatuk a rendcsinálás. Ezt követően a spanyolok többször próbáltak katonai erővel érvényt szerezni jogaiknak. Az egyik ilyen eset Pedro Menéndez de Avilés (1519-1574) spanyol kapitány nevéhez fűződik, aki 1567-ben egy francia település teljes lakosságát lemészároltatta. A holttestek nyakába táblát akasztottak ezzel a felirattal: „Nem mint franciákat, hanem mint hugenottákat öltük meg!”1 Erre azonban a francia válasz sem váratott sokat magára. 1570-ben Dominique de Gourges korzárkapitány az Avilés támadásának fészkének számító Saint Augustine-beli (Florida) San Mateo-erőd teljes őrségét felköttette, nyakukban a táblával: „Nem mint spanyolokat, hanem mint gyilkosokat öltük meg őket!”

A spanyol agresszió miatt a magukat immáron parti testvéreknek (Freres de la cote) nevező angol, francia és holland telepesek összefogtak a nagyhatalom ellen és Sir Francis Drake 1586-os San Domingo elleni támadása után sikerült a „jogos tulajdonosokat” kiszorítaniuk Hispaniola nyugati részből. A győzelmüket követően egyre több telepes érkezett a területre Európából, minekutána 1625-ben Saint Christopher szigetén létrejött az első közös francia-angol kolónia. A szigeten élő őslakosok egy részét kiirtották, a többieket elűzték, majd a két nemzet határvonallal osztotta fel egymás között a területet. Ennek ellenére sok volt közöttük a konfrontáció, emiatt az angolok elhagyták Saint Christopher-t és áttelepültek Nevis szigetére. Onnan 1629-ben Frederico de Toledo spanyol tengernagy elűzte őket, de a sziget megtartására nem tudott megfelelő katonai erőt hátra hagyni, így aztán a támadás után két évvel sok angol visszatelepült a területre. Látva az angolok sikerét az egyre inkább túlnépesedő Hispaniola szigetén maradt franciák újabb területet foglaltak el a spanyoloktól, nevezetesen Tortuga szigetét. A későbbiekben ez a hely lett a bukanérok központja.

Nagyjából erre az időszakra tehető az, hogy a „parti testvérek” a két fentebb említett kifejezéssel kezdték magukat illetni. Tortuga kalózkodással foglalkozó népessége egyre növekedett, majd 1638-ban spanyol támadás érte a szigetet és az ott találtak nagy részét lemészárolták. Mivel azonban hosszú távon nem tudták megtartani a szigetet, a - támadás idején távollevő - bukanérok kezdtek visszaszivárogni és 1641-ben De Poincy kormányzó hivatalosan is deklarálta Tortuga francia gyarmattá való nyilvánítását, ezzel egyidejűleg az angolokat kiutasította a szigetről. Ezt követően gőzerővel indult meg az angol és francia gyarmatosítás a Karib-térségben. A spanyolok 1654-ben újfent kiszorították a franciákat Tortugáról. Ezzel párhuzamosan – ugyanezen évben – francia-angol haderő Nicaraguában kifosztotta Nuova Segovia városát. 1655-ben – az angol-spanyol háború során – a William Penn admirális és Robert Venables generális vezette angol flotta sikeresen elfoglalta Jamaicát. A harcokból a részüket tisztességgel kivevő bukanérok – mintegy fizetségként – megkapták Port Royalt, ami innentől kezdve a karibi kalózvilág központjává vált. Nem sokkal később a franciák újfent elfoglalták Tortugát. Az ezt követő néhány évtizedet tekinthetjük a karibi kalózkodás fénykorának.

TOVÁBB

*A I. Tóth Zoltán Kör a dolgozat közzétételével állít emléket Vitányi Péter hallgatótársunknak.

 

Semmel Tünde: Magyarország és a keresztes hadjáratok

July 6, 2011

A Kis-Ázsiát, Szíriát és Palesztinát elfoglaló szeldzsuk-törökök és a Balkánon támadó besenyők ellen a bizánci császár segítséget kért a nyugati uralkodóktól, elsősorban II.Orbán pápától. Ezek az események voltak az első keresztes hadjárat megindításának előzményei. 1095. november 27-én a Clermont-ban tartott egyházi zsinaton II. Orbán pá...


Continue reading...
 

Csernyánszky Pál: A török diplomácia kísérletei a hódoltatásra az 1663–64-es háborúban

July 4, 2011

A XVI. század közepétől Magyarország másfélé évszázadra két nagyhatalom közé szorult. A vetélkedő gigászok egyike sem volt képes meghódítani a területet, ezért a senki földjének minősülő, állandó háborúval sújtott területen lehetőség nyílt önálló külpolitika folytatására- abban a tekintetben, hogy melyik félhez kell csatlakozni. A két t...


Continue reading...
 

Semmel Tünde: Dinasztikus reprezentációk. Esküvők a kora újkorban.

June 24, 2011

2011 egyik legnagyobb (média)figyelmet kivívó eseménye az angol trónörökös, Vilmos herceg és Cathrine hercegné esküvője volt. A ceremóniát rengetegen követték, még akkor is, ha semmiféle közvetlen kapcsolatuk nincs a két fél családjával, vagy akár Nagy-Britanniával. Az óriási érdeklődés különféle motivációkból eredhetett, de talán – s ez az egyik leglátványosabb elem volt – sokakat az esküvő reprezentációja érdekelt leginkább. Az egyes családo...


Continue reading...
 

Kaszab Róbert: A Velencei Köztársaság középkori története (áttekintés)

June 7, 2011

Velencét az állam egysége és mindenre kiterjedő irányítása megkülönbözteti a többi itáliai várostól. A különbségek a bizánci eredetű szokásokban gyökereznek. Hivatalosan 452-ben alapították, majd a népvándorlás korában a lagúna lakosai csatlakoztak a Ravennai Exarchátushoz és így a szigetek bizánci uralom alá kerültek. Átvették az irányítási rendszert, a város élére tribunokat választottak, akik megválasztották a dózsét, (dux) aki a császár ne...


Continue reading...
 

Órás Tamás: Az Inka Birodalom a spanyol hódítás előestéjén (részlet)

May 17, 2011

A dél-amerikai kontinens történetében kiemelkedően fontos szerepet visel az Inka kultúra. Hagyománya leszármazottai körében ma is az életük szerves része mind ruhájukban, napi rutinjaikban.

Network-típusú birodalom

A birodalom egyértelmű központja Cuzco, a világ köldöke volt. A perifériák feladata volt a központ ellátása. A fél-perifériák és perifériák központ...


Continue reading...
 

Virovecz Nándor: A császári és császári-királyi hadsereg magyar tábornokai (1740–1763)

February 11, 2011

 A 18. század két legnagyobb háborújának (osztrák örökösödési háború: 1740–1748, hétéves háború: 1756–1763) középpontjában a Habsburg Birodalom állt. Ez a két háború kulcsfontosságú szerepet játszott a Monarchia közigazgatási szervezetének, és az állam működéséhez szükséges intézményi struktúráknak a kialakulásában, ezeknek okozói és egyben velejárói voltak.

Az osztrák örökösödési háború „tárgya” voltaképpen az aktuális eur...


Continue reading...
 

Nyul Viktor: Pestis a kora újkori Európában

November 1, 2010

A pestisről általában

 

A ’pestis’ szó eredetileg mindenféle ragályos kór gyűjtőneve volt, de a 14. századtól kezdve egyre inkább csak a Yersinia pestis által okozott betegségeket nevezte így a köznyelv. Nagy járványokat már az ókori népek is feljegyeztek, Európában pedig az 1720-21-es marseilleit szokták az utolsók közt említeni, mert ezután –...


Continue reading...
 

Fekete Bálint: Egy kivételes tengeri karrier: Piri reisz

October 26, 2010

Életútja

„A gyerekek Gallipoliban úgy nőnek fel a vízben,
 mint az alligátorok. Bölcsőjük a csónak.”

Ibni Kemal

 

Piri reisz – teljes nevén Hadzsi Muhiddin Piri Ibn Hadzsi Mehmed – valószínűleg Gallipoliban – az oszmán flotta akkori központjában – született, de ennek évét nem ismerjük. Fiatalon, 12 éves kora körül állt be nagybátyja, Ke...


Continue reading...
 

This free website was made using Yola.

No HTML skills required. Build your website in minutes.

Go to www.yola.com and sign up today!

Make a free website with Yola